Jelenleg azon dolgozom, hogy levetkőzzek magamról minden ítélkezést és eltávolodjak a sztereotípiáktól, azonban a daganatos betegségem okán megismert orvosok olykor annyira különböző tükröt tartanak a problémám elé, hogy képtelenség megállnom, hogy egyes irányultságú gyógyítókkal magasabb, másokkal…

Daganatos betegségemre sokáig úgy tekintettem, mint egy onkológiai egyszeregyre; fel sem merült bennem, hogy a testem által felvetett problémát máshonnan megközelítve az eredmény esetleg kettő is lehet vagy akár mínusz három. Május végén pl, mikor a remek szakembereket felvonultató onko-team…

Valahogy úgy képzelem, hogy ha valaki örvénybe keveredik, akkor az egészen addig tehetetlenül rántja le, amíg el nem éri a talajt. És ha nem fullad meg addig, akkor onnan van esély elrugaszkodni felfelé. De lehetőleg egy teljesen más irányba, mert ellenkező esetben az ember visszatér ugyanoda,…

Na, tessék, megint az egerekkel jövök... Pedig nem tartoznak a kedvenc állataim közé, de ezt talán jól példázza eddigi hasonlataim halmaza; ahányszor a számra veszem a nevezetes rágcsáló nevét, csakis negatív értelemben teszem. Nem tehetek róla; olybár tűnik, hogy a nem kívánatos…

Dr. Nyugalom tagadhatatlanul számtalanszor elmondta, hogy dacára a daganatos megbetegedésemnek, éljem az életemet tovább, mint minden más ember, de valahogy a kéthetente 48 órára rám kerülő vegyszer ezt a bizonyos életet eléggé megnehezíti, a napokig kifektető mellékhatások pedig ideiglenesen szinte…

Gyerekkoromban anyukám "bármit a gyerekekért"-mentalitásának köszönhetően mindig volt valamilyen háziállatunk. Többnyire egyszerre többféle is. Így nővéremmel szerencsénk volt megosztani a szobánkat gigantikusra megnövő házinyúllal, fejünkön pihengető papagájjal, angolkóros macskával, WC csészéből…

Nem tudom, más hogy van vele, de én hiába fogtam fel kvázi ép ésszel - talán még május 7-én nem is, de a következő napokban már biztosan - a daganatos diagnózisom jelentését, mégis úgy voltam vele, hogy mivel műtétje bárkinek lehet, dokihoz járni megszokottnak mondható még az egészen egészséges…

Nem állítom, hogy a sikeresen abszolvált vastagbélműtétemet követő hazatérésem első időszaka a boldog gondtalanság állapotában telt, de mégis kezdett egy kis biztonságérzetem kialakulni saját fizikai kvalitásaim tekintetében, ahogyan igyekeztem behozni a közös játékokat illető tetemes lemaradásomat…

Vastagbélműtétem utáni kórházi tartózkodásom során rá kellett jönnöm, hogy még a legjobban várt búcsú is hordoz magában valami szomorkás fényt. A pár nap alatt totálisan beszűkült tudatállapotomban elkezdtem ragaszkodni a mennyezetre szerelt, működésképtelen televíziókészülék látványához, a vénámba…

Abban biztos vagyok, hogy a legideálisabb beteget nem rólam mintázták. Az átlagnál minden bizonnyal többet parázok, és ennek sajnos a kívántnál jóval gyakrabban sikerült hangot adnom a vastagbélműtétem miatt véghezvitt kórházban tartózkodásom során. De bárhogy is nézek így utólag egy-két szituációt…